Diesen Artikel anhören (klick)

Magyarország északkeleti részén fekszik Tokaj-Hegyalja. Ez a borvidék leginkább az aranyló palackbazárt csodáról - a Tokaji Aszúról - ismert. Holott sokkal többet rejt ez a vidék magában, mint ahogyan azt a legtöbben hinnék. Ebben a fejezetben bemutatnám a Tokaji Borvidéket, ami az én hazám is egyben.

A borvidék területe közel 5.800 Hektáros és 28 település alkotja. 2002 óta a régió az UNESCO Világörökség részét képezi.

Dieser Artikel für Dich vorgelesen:

Magyarország legjelentősebb borvidékei közé tartozik. A szőlő őshonos növény az egész Kárpát-medencében. Már őseink is igen hamar megismerkedtek a szőlőtermesztés és borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel is.

Tokaj nevét egy 1067-ben kelt, de 1267-ben átírt oklevélben említették meg először Tokaj már a középkorban is nagy jelentőségű település volt.

Mivel a Bodrog és a Tisza folyók torkolatában feküdt fontos szerepet töltöt be kereskedelmi szempontból is. Hegyalja gazdasága és történelme az idők során rengeteg mindenen ment keresztül - a tatárjárás  török hódítások, habsburg elnyomáson keresztül a filoxéráig képes volt ez a vidék - mind kitartani és megmaradt olyan erősnek amilyennek ma ismerjük.

Tokaji borvidéken 3 fő szőlőfajtát termesztenek:

Furmint - 60%

Hárslevelü - 25%

Sárgamuskotály - 10%

- illetve egyéb szőlőfajták is megtalálhatóak, mint - Kövérszőlő, Kabar, Gohér, Zéta

A szőlőültetvények területei Tokaj-Hegyalján 5400 hektárra tehető - a borvidék hossza 87 km és szélessége 3-4 km.

2 Fő folyója a Bodrog és a Tisza torkolatában kialakult különleges klímának, változatos kőzeteinek és egy penészgombának (Botrytis Cinerea) -nak köszönheti azt, hogy itt készíthetik a " a borok királyát,a királyok borát" - a Tokaji Aszút.

A Zempléni-hegység az északi irányba húzódó  erős hideg levegő által védve van a Kárpát-medencében.

Tovább délre haladva találjuk a két legjelentőebb folyót a Bodrogot és a Tiszát. Eme két folyó találkozásánál kialakult klímának köszönheti a vidék annak a gombának a kialakulását aminek következtében " Nemesrothadás" megy végbe.

Reggelente, amikor a tokaji hegyek mögül a nap sugarai még ép ébredeznek, friss, lágy ködhullámok fedik be a szőlőhegyeket. Ez a párás levegő a talaj meleg kőzeteivel találkozva képez a szőlőbogyók megrepedezett résein keresztül egy penészréteget, - ez a Botrytis vagy másnéven a nemespenész. Ennek a nemespenésznek köszönhetjük a nemesrothadást.

Ezáltal a bogyók fokozatosan vízet veszítenek. Ezzel egy huzamban a szőlőbogyók összetöppednek a glükózzal szemben a fruktóz (gyümölcscukor) kerül túlsúlyba.

Ezeket a töppedt szemeket gyűjtik össze majd válogatják.Csak nagyon kevés olyan borvidék létezik ezen a világon, ahol hasonló körülmények állnak rendelkezésre, mint itt Tokaj- Hegyalján. (Hasonló klímarendszer még a Sauternes-Barsac borvidék Franciaországban.)

A régió kontinentális éghajlatú ahol a nyár rendkívűl forró, a tél pedig nagyon hideg.

Kőzetek: Tokaji borvidéket sokféle kőzet alakítja, amik mind hozzájárulnak a szőlőtermesztés és borkészítés tudományához. A földfelszín kialakulását a kőzetlemezek találkozása és a természetfeletti erők alakították és formálták.  A hosszas vulkáni működést követően a kőzetlemezeket a Kárpátok láncai felgyűrték, ennek következtében alakult ki Európa leghosszabb vulkáni övezete, aminek a Zempléni-hegység is része.

A mélyből feltörő lávafolyamok, hamuval és kőzettörmelékekkel szorták be a hasadékot. A megkristályosodott lávarétegek eltérő formájú kőzeteket alakítottak ki - az andezites riolittufa évmilliók alatt alakította ki a bovidék sajátos talajszerkezetét. A vidéket még több kőzet található - ,mint a lösz vagy a mészkőhegyek.

Több pince alatt hosszú kilométereken keresztül alagútak húzódnak. Ez is a különlegessége a borvidéknek.

Ezekben a pincerendszerekben felelhető egy különleges penész, ami a pincefalakon ékesedik. Ez a penész a cladosporium cellare vagy ahogyan mi hívjuk pincepenész.

Ez egyáltalán nem ártalmas, sőt nagyban hozzájárul a pince klímarendszeréhez és a borok minőségéhez is.

Miért olyan fontos ez a penész? Csak 3 dolgot említenék meg.  Egy jó borospincéhez elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet, ami itt Tokajban 12-13 C fok-ot jelent. Ezenkívül fontos a magas 85-95% páratartalom. Ez a penész meglehetősen vastagon fedi be a pincefalakat és olykor az ott tárolt, érlelt borospalackokat is, ami így több évtizedekig eltartható. A pince megfelelő klímájához tehát elengedhetetlen ez a penész.

Mindig vannak a borok életében is nagyszerű pillanatok, amiket mi borászok és borkedvelők nem tudunk elfelejteni és örömmel gondolunk vissza egy-egy ilyen alkalomra.

Nézzük csak, melyek voltak eddig azok az évjáratok, amikre méltán büszke lehet ez a Borvidék: 1811, 1834, 1885, 1889, 1900, 1912, 1924, 1937, 1945, 1947, 1952, 1957, 1963, 1968, 1972, 1983, 1993, 1999 és 2000.

Ezekben az évjáratokban készítették a legjobb aszúkat, ami minőségben a legkimagaslóbb volt eddig.

Legmagasabb cukortartalommal szüretelt évjárat a 1974-es volt. Ekkor a méltán híres Eszencia maradékcukortartalma elérte a 700 g/l.

Az aszú osztályozása: a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező természetes cukrot tartlamazó borfajta.

Az Aszúbor lehet 3,4,5 és 6 puttonyos. Először tisztáznunk kell, mit is értünk puttonyszám alatt:

Egy puttonyban 22-25 kg aszúszemet tartalmaz. Egy 136,6 literes Gönci hordónyi musthoz vagy borhoz annyi aszúszemet adunk, hogy az a hordót ellepje.

Ha egy 3 puttonyos aszút szeretnénk készíteni, akkor az 3 szor 22-25 kg aszúszemet jelent. Ezt a mennyiséget adjuk hozzá a 136,6 literes hordóhoz.

3 puttonyos: 3*22-25 kg aszúszem, legalább 60-90 g/l cukortartalom

4 puttonyos: 4*22-25 kg aszúszem, legalább 90-120 g/l cukortartalom

5 puttonyos: 5*22-25 kg aszúszem, legalább 120-150 g/l cukortartalom

6 puttonyos: 6*22-25 kg aszúszem, legalább 150-180 g/l cukortartalom

Az aszúeszencia hivatalosan már nincs forgalomban, de ez felelne meg a 7 puttonyos aszúnak, amit nem tüntetünk fel a palckon, hanem csak egyszerűen Aszúeszencia.

Eszencia pedig egy igazi kincs - borkülönlegesség, amit nem is bornak tekintünk, mert sokkal több annál. A kádakban összegyűjtött aszúszemek saját súlyuk által kicsepeget mézszerű nedűt hívjuk Eszenciának.

Laut Weingesetz können folgende Tokajer Weine produziert werden:

1. Asztai Bor (Tafelwein)
2. Táj Bor (Landwein)
3. Minöségi Bor (Qualitätswein)
4. Tokaji Forditás und Máslás
5. Tokaji Szamorodni
6. Tokaji Aszú 3 bis 6 Puttonyos
7. Tokaji Aszúeszencia
8. Tokaji Eszencia

Es muss dazu gesagt werden, dass eine Überarbeitung des Weingesetztes in 2014 stattgefunden hat. Jetzt darf kein Tokaji Aszúeszencia mehr hergestellt werden und die Qualitätsstufen des Aszú wurden um zwei geschmälert. Weingüter können nur noch einen 5 oder 6 Puttonyos Aszú produzieren. 3 und 4 Puttonyos sind nicht mehr zulässig. Natürlich können noch alte Jahrgänge mit diesen Qualitätsstufen gekauft werden.

Für die Produktion der edelsüßen Tokajer Weine werden edelfaule, rosinenähnlich geschrumpfte Beeren benötigt. Deswegen zielen die weinbaulichen Anbaumaßnahmen darauf ab, die Edelfäule zu fördern.

Ein wichtiger Faktor hierfür ist der Rebschnitt. Dieser muss dafür sorgen, dass die Erträge gesenkt werden und es zu hohen Zuckergehalten (Mostgewichten) in den Trauben kommen kann.

Durch die Botrytis erfolgt die Lese in der Regel erst im November. Dies ist ein sehr später Zeitpunkt, aber dringend notwendig um die wertvollen Aszú-Beeren lesen zu können, die lange brauchen bis sich diese entwickelt haben. Während der Lese werden die Aszú-Beeren dann einzeln per Hand im Weinberg von den gesunden selektioniert.

Diese Form der Lese ist sehr aufwendig. Ein geübter Arbeiter schafft maximal 10 kg Aszú-Beeren am Tag. Dieser Wert wird aber nur von den besten Arbeitern erreicht und wenn zusätzlich alle Bedingungen ideal für die Lese sind.

Somit müsste ein guter Arbeiter alleine 15 Tage im Weinberg verbringen, um die edelfaulen Beeren für einen 6 Puttonyos Aszu zu sammeln. Es wird damit ersichtlich wie aufwendig die Produktion dieser Weine ist und das diese sehr teuer vermarktet werden müssen damit sich die Produktion lohnt.